Van magyar jövő Hunyad megyében

77 rendezvény, több mint 5000 résztvevő, 40 együttműködő intézmény és szervezet jelenti számokban az egyéves Székelyföld-Szórvány Partnerséget, amelyet a háromszéki és Hunyad megyei magyarok kötöttek 2009 decemberében. Az Összetartozunk együttműködési program kiértékelőjét szombaton tartották Vajdahunyadon a Magyar Házban, ahol emléklapot is átadtak azoknak, akik aktívan részt vettek a program működtetésében.

A kiértékelő konferencián részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Talabér Márta, Várpalota polgármestere, Fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szandhofer János, Dabas alpolgármestere. A rendezvény házigazdája Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke volt. „Az elmúlt egy év bebizonyította, hogy sikeres volt a program, terveink között szerepel, hogy bővíteni fogjuk, egyrészt más szórványban élő közösségek, például Szeben megye irányába, másrészt magyarországi testvérmegyéinkkel egyeztettünk, és Székelyföld-szórvány-Magyarország hármas programmá alakítjuk. Reméljük, ezáltal jövőre színesebb, tartalmasabb program születik” – jelentette be Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés széles körben támogatásra és lelkes segítőkre lelt.

 „A Kárpát-medencében minden magyar felelős minden magyarért, ennek jegyében indult ez a program. Ugyanakkor egy testvérkapcsolat attól erős, ha nem a politikum, hanem a civilek mozgatják. Az elmúlt egy évben több ezer diák levelezett egymással, a nyugdíjasok látogatták egymást, az egyházak partnerséget kötöttek, számos kulturális eseményre került sor, ez biztosítja ennek a programnak a sikerét” – fogalmazta meg a Székelyföld-Szórvány Partnerség fontosságát Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hozzátéve, hogy míg az elmúlt húsz évben a dél-erdélyi megyéken áthaladtunk Magyarország felé utazva, mostanra már fontos állomásokká váltak. 

 „Több mint ötezren vettek részt közvetlenül a programban egy év alatt. Lehet, hogy Székelyföldön nem nagy szám, viszont a 25 ezres Hunyad megyei magyar közösséghez viszonyítva igenis jelentős eredmény, és jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti identitás megerősítésében. Mi hiszünk abban, hogy van magyar jövő Dél-Erdélyben” – jelentette ki Winkler Gyula. Ugyancsak a nemzeti identitás megerősítésének fontosságát hangsúlyozta Tamás Sándor, aki a közelgő népszámlálásra hívta fel a figyelmet. Illyés Gyula gondolatát parafrazálva, elmondta, magyar az, aki annak ellenére is vállalja magyarságát, hogy naponta hátrányok érik magyarsága miatt, és ez a Hunyad megyei magyarokra hatványozottan érvényes. „Az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a Hunyad megyei magyar közösség lélekszáma, és ez részben a beolvadásnak is köszönhető. Ennek a programnak az is a feladata, hogy a magyar identitástudat megerősödjön és a most következő népszámláláskor minél többen vállalják magyarságukat” – mondta Tamás Sándor. Ha egyetlen hunyadi magyar ennek a programnak az eredményeképpen vállalja, megőrzi magyarságát, akkor már megérte – egészítette ki Antal Árpád András.

Az erdélyi magyar közösségre alapvetően három élethelyzet jellemző: a székelyföldi tömb, a partiumi, határmenti, erős magyar közösségek, valamint a közép- és dél-erdélyi szórvány – mutatott rá Winkler Gyula, felidézve a pénteki budapesti találkozót, amelyen az európai magyar érdekérvényesítésről tárgyaltak az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságával. „Ez nagyjából egyharmad-egyharmad eloszlásban található, bár a Székelyföld ennél többet, míg a szórvány ennél kevesebbet tesz ki. De ezt nem lehet és nem szabad matematikai számításokra lefordítani, mert elengedhetetlenül fontos, hogy átérezzük, az egész együttesen teszi ki az erdélyi magyar közösséget. Igaz, hogy a Székelyföld a lüktető szíve a magyar közösségnek, de azt is tudnunk kell, hogy szórvány nélkül a tömbmagyarság sem tud talpon maradni” – hangsúlyozta Winkler Gyula, kiemelve, hogy ennek felismerése vezetett el a Székelyföld-Szórvány Partnerség kialakításához. Egy év után igazoltak az eredmények – vélte az RMDSZ Hunyad megyei elnöke.

Babos Aranka, a Székelyföld-Szórvány Partnerség Hunyad megyei szervezője részletesen beszámolt az elmúlt egy év eseményeiről, amelyek a közös táboroztatásoktól, a kopjafaavatókig számos területen zajlottak, megmozgatva a fiataloktól a nyugdíjasokig, a társadalom minden rétegét.

Demeter László, megyei tanácsos a Kun Kocsárd Egyesület megalapításáról számolt be, amelynek célja új források bevonása a program finanszírozására. Mint mondta, az első konkrét feladatot is megjelölték: az őraljaboldogfalvi templom és parókia felújítása. Az egyesület Háromszéken és Hunyad megyében egyaránt működni fog.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az együttműködést folytatni kell, ehhez a magyarországi vendégek is csatlakoztak. Talabér Márta, Várpalota frissen megválasztott polgármestere a település Petrozsénnyel kötött testvéri kapcsolatát szeretné újraéleszteni a zsil-völgyi magyar közösség érdekében. Szandhofer János, Dabas alpolgármestere kapcsolatfelvétel céljából érkezett a rendezvényre, Barót testvérvárosaként szívesen csatlakoznak a programhoz.

Winkler Gyula köszönetet mondott a háromszéki támogatásért, kiemelve, hogy Tamás Sándorral és Antal Árpád Andrással azonos értékek, azonos politikai hitvallás mentén próbálják gyarapítani közösségüket. Tamás Sándor felidézte a program megszületésének pillanatát, 2009 januárjában Antal Árpád András és Winkler Gyula Sepsiszentgyörgyön jelentette be a Székelyföld-Szórvány Partnerség kezdeményezését, azzal a céllal, hogy erősödjön a szolidaritást az erdélyi magyar közösségen belül.

A vajdahunyadi rendezvénnyel párhuzamosan kezdődött a Hátszegi-medencében található Őraljaboldogfalván a református templom kerítésének megépítése. A faanyagot Sepsiszentgyörgy önkormányzata biztosította, a Hunyad megyeiek pedig a munkálatok kivitelezését. A román stílusú, de későbbi gótikus elemeket is őrző, XIII. századi műemléktemplom felújítása kiemelt célkitűzése a Székelyföld-Szórvány Partnerségnek. A szombati konferencián a további tervek között az is megfogalmazódott, hogy a Hunyad megyei magyar épített örökség megőrzésében, felújításában is szerepet kell vállalnia a programnak.